Titusz kb. 10-11 éves labrador retriever kan. Siralmas körülmények között volt kikötve egy lakatlan tanyán. A megye hatósági főállatorvosa kért számára segítséget tőlünk, akik a tulajdonos ellen eljárást indítottak. Titusznak sem háza, sem rendszeres napi betevője nem volt, csontsoványan került hozzánk, miután gazdája végre lemondott róla. Nagyon beteg volt. Hasmenés, emésztési gondok gyötörték, ízületei fájtak, gerince sajgott.
Mára rengeteget javult. Emésztése tökéletes, étvágya és életkedve határtalan. Gerince kevésbé fáj, persze kötött mozgása megmaradt, de ez az ő esetében már a korral jár. :) Szívférgességét kivizsgáltuk, sajnos nem maradéktalanul jó eredményeink vannak esetében, mivel szívét túl sok ideig érte már megterhelés ezügyben. Néha köhög, vízhajtót szed, azonban sem a köhögés, sem a szívférgesség, sem a gerincpanaszai nem akadályozzák abban, hogy dörzsölt vén rókaként, kétkanállal egye az életet, és a sok nélkülözés után ne élvezze a jót, amibe belecsöppent.
Hogy mi ez?
Családot kapott egy ideiglenes befogadó személyében. De szeretne sajátot, igazit!
Otthont kapott, fekhelyet kapott, de néha panaszkodik, hogy többekkel kell rajta osztoznia és mégis milyen jó lenne saját, ami az övé.
Tituszról kiderült, hogy egy igazi labradort nem tehet tönkre se lánc, se bántalmazás, sem nélkülözés. Titusz egy évtizednyi láncon való élet után is olyan, mint amilyennek egy LABRADORT a nagykönyvben leírnak: okos, kedves, emberközpontú. Imád játszani, kiegyensúlyozott. Gyerekbarát. Más kutyákkal jól kijön. Titusz olyan, mintha csak a tankönyvi ábrát kéne felvázolnunk a LARBADORról és máris mindenki tudhatja, Titusz egy tökéletes kutya.
Titusz élete és kilátásai bár rosszul indultak nálunk, néha mi sem reménykedtünk, hogy ebből a megfáradt testből újra kutyát lehet varázsolni és lelket lehelni belé, azonban az idő és gondoskodás meghozta az eredményét. Titusz kisimult, életvidám, jól karban tartható kutyává vált néhány hónap alatt. Gazdi, hol vagy? Gyere, fogadd örökbe Tituszt, aki ezt méltán megérdemli!